2009. december 12., szombat

a kis rohadék...

Van a táskámban egy körte, ami már kb október óta elvan a külső fachban mint a befőtt.. illetve rothad. De félek kivenni, undorító lehet. Persze tudom hogy minél tovább marad bent, annál szarabb lesz a helyzet és annál nagyobb az esélye annak hogy a számológépem, melyet gondolom már belepett a dzsuva, el fog romlani. Hm, ez valahogy tükrözi a hozzáállásomat, meg hogy sokmindent szőnyeg alá söprök (és igyekszem nem pofára esni a buckákban..). Otthagyom a lelkiismeretemben -vagy hol?- azt, ami romlásnak indult, és később félek hozzányúlni. Pedig tudom, hogy minél tovább halogatok valamit, annál büdösebb az ügy és egyre több mindenre van kihatással. Inkább más utat keresek, mintsemhogy direkt akadályozzam meg a bomlást (már október óta írásban számolok margóra, koszinusz-félékhez "ezerbocsinehari-izéé-öööö-nembajhaeztegykicsitkölcsönveszemm" módszerrel csórok számgépet. (Olykor még előny is származhat az ilyesmikből: legutóbb Mr W-től kértem "calc..calt..carl...No I'm okay thanks..cal-cu-la-tor"-t de nem emiatt hagytam benne a körtét a táskámban.) Pedig lehet hogy nem lenne akkora tragédia, ha kivenném. Orrcsipesszel felszerelkezve, vagy nemtudomén. (Három élőlény van amitől sikítórohamot kapok és ebből kettővel tuti szembetalálkoznék..)
UPDATE: külső kényszerre a körte (sic...) engedelmesen távozott, 3m magasról való kirázás által.

2009. december 8., kedd

a tág lelkiismeret jellemzõi

DSD Pilot vizsga vázlatát írom, jó 12 órája. Fél oldalnál tartok.
Méghogy én, következetlen?! Jóvanna, itt hallgatom a Blankától kapott zenét. Najó, éneklem is. És??? Méghogy nem gondolok a jövőre meg a következményeire - már előre készülök a 2011-es felvételimre, khikhérem magamnak...!
Térjünk vissza a nők helyzetére. Hm, inkább említsük meg a férfiakét is, hogy örüljön holnap a vizsgáztató hapsi. A Spielhózniban van is róla pár sor - meg még van benne 70 oldal amit halaszthatatlanul el kell olvasnom. Igen, kell. Mert kapcsolódik az aktuális lelkiállapotomhoz, azéééé. És az én kis lelkemnek szüksége van egy kis ápolásra. Jaj de nagyon sajnálom magam, én kis szegény melankolikus típus - apropó, Ole Hallesby könyvében van is ennek a jellemtípus hibáinak a orvoslására megoldás! Olvassuk el!... Aztán ha már itt van a kezemben, elolvasom a flegmatikus, a szangvinikus meg a kolerikus típus erényeinek és hibáinak összehasonlítását is. Aztán negyvenkettedszer is megnézem, hogy januárban lesz-e nyíltnap a bölcsészkaron. Meg még elolvasom a tesóm blogját is. Bizonyos értelemben mindenki a tesóm, szal találomra továbbkattintok és olvasok...
Jó, mosmá télleg kihúzom a netzsinórt. Ennél a pontnál tartottam kb 6 sornál. Az eddigi kínkeserves munkába és önsajnálatba belefáradva dobolok az íróasztalon. Aztán beugrik egy dallamrészlet. Még egybe is illik a groove-val. Nem telik el 5 perc és azon kapom magam hogy "full zenekarral" (könyök, csukló, csettintés, basszus, szólam) nyomom az asztallapon - bakker, ezt a dolgot nem lehet valahogy néha kihúzni a konnektorból?!... Holnap meg még matekdoga. Illetve már ma, egészpontosan 5 óra 45 perc múlva. Ötösre kéne írni, mert akkor összejön a 4,6 félévkor, vagyis ötös, ami beleszámít mittudoménhova, és ha nem lesz elég pontom, akkor megintcsak kint fogok állni az esőben egzisztenciátlanul, és akkor majd a magunkfajtákról fognak Pilotvázlatot írni az eljövendő generációk.

2009. november 23., hétfő

OKTV - DAF II. 1

Azt hittem, szét fogom majd rágni a tollamat miközbe írom.
"Ha rosszat ikszelek be, semmi nem lesz.
De ha ezt tizenötször csinálom meg, nem küldik tovább.
És ha nem küldik tovább, nem jutok be még a második fordulóba se.
És ha oda nem jutok be, akkor a döntőbe se.
És ha nem kerülök döntőbe, nem kapok többletpontokat.
És ha nem kapok többletpontokat, nem lesz meg a 430 pont.
És ha nincs meg a 430, nem vesznek fel a szabadbölcsészetre.
És akkor majd ott fogok állni a semmi közepén az esőben (majd valami nyálas lassú szám fog menni a háttérben), munka és végzettség nélkül. *
Buuuhuuhuuuuuu!"
De mint mondtam, nem így volt.
A tesztfeladat kész volt egy óra alatt, és a hátralévő fél órában annyit unatkoztam, mint az elmúlt 10 év alatt együttvéve.
Megszámoltam a fogasokat (15). A farudakat (30). A faliújságból hiányzó pálcikákat (3/10). A látható kéményeket kint (mindig más). Még 25 perc!
Aludtam a padon. Föl is riadtam hogy jesszus, már biztos rég írják a fogalmazást - de csak 5 perc telt el! Wáááá..
Aztán ragyogó ötletem támadt: beveszek egy Strepsilst! és átadom magam a szétolvadó citromos ragacs gyönyöreinek. És mihelyst bevettem a számba a Strepsilst, rögtön le is nyeltem-- WÁÁÁÁÁ!!!!! ilyen nincs!! Nem szabadott röhögni, de 5 perc után nem is tudtam volna, mert az a rohadt Strepsils úgy gondolta, hogy ő most itten keresztbefordul, és megszivat egy kicsit. Én meg persze vágtam a pofákat, zöldeslilás fejeket, és valóságos mannaként tömtem magamba azt a két szem telekrékert amit Judit hátraadott.
10 perc szünet, fogalmazás, Rumci visszaadja nekem a bicskámat amivel felnyitotta a feladatlapokat, sorba tűnnek el az emberek, a mellettem ülőknek 3x annyi van a lapján mint nekem.. Pont kitöltöm a 90 percet, jól odamondogatok a feladatban szereplő apukának, aztán szótárpakolás Krisztivel (a fiúk fogadjunk direkt összecsapták 40 perc alatt csakhogy ne kelljen szótárt cipelni :))
Hazaérek, magamba döntöm azt a 6 gyógyszert, aztán rakkenroll egész mostanáig - még nem tom megyek-e holnap dokihoz.

______
* Nemmintha egyébként ez nem történhetne meg. Ádám szerint az első mondatom az első munkahelyemen egy szabadbölcsészdiplomával a következő lenne: "Adhatom krumplival?"

2009. november 21., szombat

"Mindenki egyéniség! - Én nem!"

Annyiszor olvasni hasonló körülírásokat: "..a világon az első fekete bőrű nő, akit rabbivá avattak és pünkösdista családban nőtt fel" Valószínűleg ha nem írta volna oda, hogy fekete bőrű, akkor csak kb a negyedik helyen állna, vagy ha a nőt nem írja oda, csak huszadik, és így már nem hangzik jól. Ügyes trükk, addig szűkíteni a halmazokat, ameddig tényleg már csak te vagy benne. Tehát, nagy eséllyel én vagyok...

... az első katolikus nem-koleszos falusi nő a világon, aki tavaly ott volt EKOSZ-on
... az első, (akkor még) kiskorú zeneiskolás a világon, aki kezet fogott Szájer Józseffel
... az első evangélikus-gimnazista bejáró a világon, akinek Alcatel márkájú volt az első telefonja
... az első fehérkun származású barna szemű Berzsenyis a világon, aki a Judit nénihez jár matekkorepre
... az első magyarországi német falusi barna hajú nő a világon, aki itthon ismerte meg Ashton Shepherd zenéjét
... az első fiatalkorú katolikus magyar nő a világon, aki 1 percnél több ideig tartózkodott az utcán zokniban Bécsben
... az első fehér bőrű zenetáboros magyar nő a világon, akinek egy nővére van, kedvenc színe a zöld és még mindig nem bérmálkozott
STB

Önbizalom és önelfogadás-növelő hatású is. Ha csinálsz egy ilyen listát és időnként bővíted, később amikor úgy érzed hogy csak egy vagy a sok közül, vedd elő a fiókból és büszkén veregesd magad vállon: "Hát igen, ezt csak én tudom magamról elmondani az egész világon! Az egész világon, ötmilliárd közül! Teljesítmény a köbön!" (Extra tipp: írd bele valamelyik elemét az önéletrajzodba! A munkaadók biztosan értékelni fogják és úgy gondolják majd, hogy te vagy a főnyeremény és elengedhetetlen vagy a számukra.)

2009. október 22., csütörtök

2009. szeptember 17., csütörtök

Mozi

Hiba volt felszállni arra a városi buszra, mivel rossz irányba ment - de legalább megnézhettem a város széleit, ahol még nem is jártam és ismeretlen utcanevek tűntek fel. A busz csuklójánál négy lehajtható ülés volt fölszerelve, hát kihajtottam az egyiket és leültem az ajtóval szemben. Nemcsak az ülés volt olyan mozis, hanem a kép is amit az ajtón át láttam. Éppen egy művészfilmes, filozofálós, távolbarévedős elvont szám ment a telefonomon, és már ki is kapcsoltam a busz többi részét: csak a vászon, a zene és én, aki egy moziszékben ül és büszkén szemléli a kész filmet. Fölálltam, hogy 2 perc után más is legyen a képen, ne csak a Lővér körút és az emberek, átbámultam a hátam mögötti ablakon, visszaültem - és mivel a lehajthatós moziülés időközben megunta a lehajtódást, úgy seggreestem hogy az hihetetlen. Zuhanás közben bevillant hogy talán nem-e zuhanok tovább a buszon án, az aszfalton át a mélybe, vagy ilyesmi látványos kompjútertrükk. De nem, a szék szimplán felcsapódott, a farzsebem pedig megismerkedett a buszpadlóval. Poén, hogy még mindig ment a fülemben az elgondolkodós zene, akkoris miközben a kapaszkodórúdon visszamásztam a helyemre, leszálltam a következőnél, és gyilkos pillantást vetettem a kettesre ahogy elhúz a rohadt üléseivel együtt.

2009. augusztus 25., kedd

Találtam egy illemtankönyvet...

...méghozzá 1938-ból. Szétröhögtem az agyam rajta, van benne pár jó mondat.
- A bevezetőben: "Hiába végzed el a gimnáziumot és egyetemet, hiába leszel tekintélyes állású méltóság, ha az életnek ezeket a hajszálfinom fegyelmi szabályait nem oltottad véredbe, fölkapaszkodott faragatlan alaknak fognak tartani és, hacsak lehet, elkerülnek."
- "Peches ember nincs, csak mafla ember van."
- "Betegen se légy ízléstelen." (Vagyis hányni tilos, és illetlenség ha 40 fokos láznál taknyod-nyálad összefolyik.)
- "Bárhol is vagy, sose köpködj." Majd később: "Csak zsebkendőbe köphetsz."
- "Csak kérgeslelkű ember bántalmazza a madarakat."
- "Ne nevess így: hi-hi-hi, he-he-he, hoa-hoa-hoa."
- "Ceruzával csak kirándulásról írhatsz." (???)
- "Te viseld a ruhát, ne a ruha téged."
- "Utcára frakkban sose menj, mert megérdemelt mosolyt aratsz."
- "Ruházatod ne legyen a régi idők bús emléke."
- "Mikor dalolsz vagy zenélsz, gondolj környezetedre is." (...)
- "Előadás alatt ne dünnyögd az ismerős dallamokat."
- "Ne dobolj más széktámláján."
- "Tánc közben iparkodjál néha-néha a padlóra is lépni, ne mindíg a táncosnőd cipőjére."
- "Ne rángasd kíméletlenül szegény táncosnődet."
- "Ne haragudjál mások előtt." (Majd átmegyek haragudni a másik szobába.)
- "Ne veregesd a másik vállát és ne lapogtasd a hátát."
- "Ne add a kiábrándult unatkozó világfit." (Wertherek, Byronok és Anyeginek kíméljenek.)
- "Elrettentő példa legyen előtted az üresfejű, fecsegő zsúrfiú."
- "Ha kérdezik, hogy vagy, ne beszélj róla sokat, mert senkit sem érdekel." (Áhá, szóval már akkor divat volt a mizu-semmi dialógus!)
- "A szárnyast nem illik kézbe venni, akármit beszélnek."
- "Asztalon keresztül ne koccints." (Sebaj, hát koccintunk az asztal alatt.)
- "A kávét, kakaót, teát inni kell." (Ó, ha tudtam volna..)
- "Ha más kidöntött valamit, ne vedd észre."
- "Ha valamit földöntöttél, úgy viselkedj, mintha mi sem történt volna."
- Testápolás címszó: "Légy ruganyos."
- "Ne viselj hosszú, démoni karmot." (Srácokon valóban nem a legelőnyösebb.)
- "Ne ácsorogj ok nélkül."
- "Ne mássz, hanem járj."
- "Ne rohanj mindíg, mert futóbolondnak néznek."
- "Cipőd orra ne álljon befelé." (Megnyugodtam - én kifelé csámpázok :))

2009. június 24., szerda

römi

Könnyes szemmel húztam fel a pikk nyolcast a pakli alól, és handoltam másodszor tíz percen belül. Ezek után a szerelemben nem számíthatok túl sok jóra...

2009. június 2., kedd

Utálom a negatív kampányt

Ha még egyszer letépitek, letépem a...

selbstverständlich

Békésen rakosgattam a gumiállatkákat a játéktáblán, mikoris a Rozi (7) egy hirtelen mozdulattal rám vetette magát. Nem tudtam mire vélni, ezért megkérdeztem mivel érdemeltem ki azt, hogy a hasamon fekve kalimpál a kezeivel és lábtempózik.
- Te vagy az óceán - jelentette ki.
- ???
- Kék a pólód, kék a gatyád.

2009. május 26., kedd

"Mittudszte kislyányom az életrõl.."

Miért van az, hogy évekig tök biztos vagyok mindennel kapcsolatban, meg azt gondolom hogy tök képben vagyok, és akkor most bejön Jáksó egy pezsgővel, hogy "készátverés - eddig még csak 10%-át ismerted a világnak, nesze itt a többi 90"... Illetve, nem 90, csak mondjuk még 10 - jövőre úgyis kiderül megint hogy ugyanolyan naiv vagyok, és még mindig marad 80% homályban. Proszit!

2009. május 8., péntek

Addict - vigyázz mert rászoksz, mint macska a szalonnára

Adott a következő szitu:
Éppen a kedvenc reklámblogodat olvasod az unokatesóidnál, és mutogatod nekik az agyamentebbnél agyamentebb rejtvényeket. (Hetente kiraknak egy plakátot a blogra, letakarják a márkanevet és találj rá magyarázatot hogy a kép alapján mit reklámoz.) A képen három fószer látható, a középső benne ül egy piszoárban, a két szélső pedig -helyesen használva saját vizeldéjüket- kiröhögi őt. A nyeremény egy macska alakú FARagó, amely akkor működik, ha a hegyezendő ceruzát a műanyag macska hátsó testnyílásába helyezed. Az unokatesód röhög egyet, és betippeli: "AXA. Másképp mint mások." Te meg röhögve beküldöd, mer jó poén, és ilyen ötlet eddig még nem volt. Aztán négy nappal később kíváncsi vagy a megfejtésre, no meg a többi bejegyzésre, és majdnem félrenyeled a szénsavmentes Nestlé Aquarelt mikor meglátod a nevedet sárgával kijelölve mint nyertest.
Szóhoz sem jutok. Dávid pedig addig eldönti, hogy rögtön kéri vagy nyárig az enyém lehet a macsek. :)

2009. április 30., csütörtök

2009. március 22., vasárnap

Ez most a blog címe vagy a bejegyzés címe? (Mindjárt kiderül..)

Nem, nem leszek rendszeres blogíró.
Egyébként is, kétórákat gondolkodom egy egyszerű kommenten is, akkor többet gondolkodnék egy révfülöpi hétvége leírásán, mint maga a tábor összesen...